A kognitív szemléletről

A kogníció kifejezés megismerést, információszerzést jelent. A kognitív elmélet lényege, hogy az információfeldolgozás, megismerés nem a környezeti ingerek passzív befogadását jelenti, hanem aktív idegrendszeri folyamat, amelynek során jelentésadás és átdolgozás történik, egyénre szabott módon. A kognitív nézőpont mottója: "Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja" (Epiktétosz). Az emberek tehát egyéni módon építik fel valóságukat, világképüket az információk alapján, azaz egyfajta leképező modellt alkotnak a tudatukban a világról.

A kognitív nézőpont a lelki problémák kialakulásáért nem tudattalan motívumokat, hanem elsősorban hibás tanulási folyamatokat tesz felelőssé. Az elmélet szerint a megismerés során sémákat (stabil meggyőződéseket, hiedelmeket) alkotunk, amelyek alapvető viszonyulásainkat tükrözik önmagunkhoz, másokhoz, a világhoz és a jövőnkhöz. Ezek alapján tájékozódunk, sémáink döntik el tehát, hogy hogyan értékeljük az egyes eseményeket, és hogyan viselkedünk. A sémák tehát viselkedési szabályokat és feltételezéseket is magában foglalnak.

Az információfeldolgozás azonban el is torzulhat, ami alaptalan hiedelmekhez és maladaptív (hibás, a helyes alkalmazkodást gátló), diszfunkcionális sémák kialakulásához vezetnek. A problémás viselkedéseket és számos lelki problémát ez a torzult információfeldolgozási mód, a hiedelmek és maladaptív sémák tartják fönn. A legmélyebb, diszfunkcionális alapsémáink gyerekkori negatív élmények hatására alakulnak ki, a későbbiekben pedig bármiféle kritikus életesemény előhívhatja őket. Emiatt aztán diszfunkcionális, helytelen módon reagálhatunk, konfliktusaink lesznek a környezetünkkel, nem tudunk hatékonyan viselkedni, teljesíteni, rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, önértékelési problémáink lesznek, szorongunk vagy lehangoltak leszünk, pszichoszomatikus tüneteket is produkálhatunk.

Szerencsére azonban ez a folyamat nem visszafordíthatatlan. Miután a sémák kialakulása tanulási folyamat eredménye, ezért megtanulhatjuk maladaptív sémáink módosítását is. Maguk a sémák nincsenek közvetlenül a tudatunkban, de tudatosíthatók, tehát megismerhetők. És ha megismerhetők, meg is változtathatók.

A kognitív megközelítés olyan módszer, amelynek segítségével megtanulhatjuk, hogyan korrigáljuk téves hiedelmeinket, gondolatainkat. A negatív gondolatok helyettesítése egészséges gondolatokkal érzelmeink pozitívabbra hangolását, hangulatunk és fizikai állapotunk javulását, viselkedésünk hatékonyabbá válását is eredményezi. Nagy előnye e módszernek, hogy a kliens aktív résztvevője a változási-tanulási folyamatnak, és képessé válik a kontrollra. A konzultáció során a kliens és a szakember közösen azonosítják a téves hiedelmeket és diszfunkcionális attitűdöket, a folyamat tehát kettejük szoros együttműködésén, közös erőfeszítésén alapul.