A kognitív terápiáról

A kogníció kifejezés megismerést, információszerzést jelent. A kognitív elmélet lényege, hogy az információfeldolgozás, megismerés nem a környezeti ingerek passzív befogadását jelenti, hanem aktív idegrendszeri folyamat, amelynek során jelentésadás és átdolgozás történik, egyénre szabott módon. A kognitív nézőpont mottója: "Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja" (Epiktétosz). Az emberek tehát egyéni módon építik fel valóságukat, világképüket az információk alapján, azaz egyfajta leképező modellt alkotnak a tudatukban a világról.


A kognitív nézőpont a pszichés zavarok kialakulásáért nem tudattalan motívumokat, hanem elsősorban hibás tanulási folyamatokat tesz felelőssé. Az elmélet szerint a megismerés során sémákat (stabil meggyőződéseket, hiedelmeket) alkotunk, amelyek alapvető viszonyulásainkat tükrözik önmagunkhoz, másokhoz, a világhoz és a jövőnkhöz. Ezek alapján tájékozódunk, sémáink döntik el tehát, hogy hogyan értékeljük az egyes eseményeket, és hogyan viselkedünk. A sémák tehát viselkedési szabályokat és feltételezéseket is magában foglalnak.


Az információfeldolgozás azonban el is torzulhat, ami alaptalan hiedelmekhez és maladaptív (hibás, a helyes alkalmazkodást gátló), diszfunkcionális sémák kialakulásához vezetnek. A problémás viselkedéseket és számos lelki problémát ez a torzult információfeldolgozási mód, a hiedelmek és maladaptív sémák tartják fönn. A legmélyebb, diszfunkcionális alapsémáink gyerekkori negatív élmények hatására alakulnak ki, a későbbiekben pedig bármiféle kritikus életesemény előhívhatja őket. Emiatt aztán diszfunkcionális, helytelen módon reagálhatunk, konfliktusaink lesznek a környezetünkkel, nem tudunk hatékonyan viselkedni, teljesíteni, rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, önértékelési problémáink lesznek, szorongunk vagy lehangoltak leszünk, pszichoszomatikus tüneteket produkálhatunk.


Szerencsére azonban ez a folyamat nem visszafordíthatatlan. Miután a sémák kialakulása tanulási folyamat eredménye, ezért megtanulhatjuk maladaptív sémáink módosítását is. Maguk a sémák nincsenek közvetlenül a tudatunkban, de tudatosíthatók, tehát megismerhetők. És ha megismerhetők, meg is változtathatók.


A kognitív terápia olyan módszer, amely megtanítja, hogyan korrigáljuk téves hiedelmeinket, gondolatainkat. A negatív gondolatok helyettesítése egészséges gondolatokkal érzelmeink pozitívabbra hangolását, hangulatunk és fizikai állapotunk javulását, viselkedésünk hatékonyabbá válását is eredményezi. Nagy előnye e módszernek, hogy a kliens – akit itt nem „betegnek” vagy páciensnek neveznek, szakítva az orvosi-pszichiátriai szemlélettel - aktív résztvevője a gyógyulási folyamatnak, és képessé válik a kontrollra. A terápia során a páciens és a terapeuta közösen azonosítják a téves hiedelmeket és diszfunkcionális attitűdöket, a pszichoterápiás folyamat tehát a páciens és a terapeuta szoros együttműködésén, közös erőfeszítésén alapul. E terápiás szemlélet fontos jellegzetessége még, hogy strukturált és célirányos, valamint hogy a kliens múltja helyett jövőjére fókuszál.